2020. május 30-án nagy szeretettel hívnak bennünket Kiskunmajsára a Kisboldogasszony templomba, ahol házigazdánk Kosik Sándor esperes-plébános úr vár bennünket. 9 órától szokásunkhoz híven átelmélkedjük a Dicsőséges rózsafüzért, hiszen pünkösd vigíliájának napját töltjük együtt ezen a találkozónkon. Itt is bemutatják nekünk templomuk, városuk történetét és tanúságtételt is hallhatunk. A 11 órakor kezdődő hálaadó szentmisénk bemutatására Dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek metropolita érkezik közénk. Ételeink elfogyasztása mellé nagyon nagy szeretettel készülődnek a kiskunmajsai és környékbeli csoportok a templomkert árnyas fái alatt. A délutánt zenei meglepetéssel kezdjük, majd Kürtösi Krisztián atya, lelki vezetőnk tanítását hallgatjuk és Szentségimádással zárjuk találkozónkat 15 órakor.

Drága Jó Édesanya Társaim! Tisztelt Lelkipásztoraink! Találkozzunk augusztus 24-én Budapesten a VII. kerületi Szent Erzsébet templomban (Rózsák tere 8.) reggel 9-től, ahova Varga Zoltán plébános úr vár bennünket. Itt még nincs szervezett Mónika Közösség, ezért a budapesti csoportvezetők segítsége szükséges. A 11 órai hálaadó szentmisénket Mohos Gábor püspök atya mutatja be.

Kedves Édesanyák és Nagymamák! Hosszabb idő telt el amióta szeptember első szombatján együtt ünnepelhettünk a Gazdagréti Szent Angyalok templomában. Szívből remélem, hogy mindannyian imádságban gazdag napokkal töltöttétek a találkozót követő időszakot.

A májusi találkozónk alkalmával újabb lehetőségünk volt arra, hogy közösségeink „egy szívvel-lélekkel” imádkozzanak, amint az apostolok tették az első pünkösd alkalmával. A közös rózsafüzér imádságon túl, a szentmise áldozat és a Szentségimádás, valamint a tanúságtételek is erősítették bennünk azt a vágyat, hogy a pünkösd eseménye, a mi személyes életünkbe is hozza el a Szentlélek ajándékait.

Az idei év első levele közvetlenül a nagyböjt kezdetére érkezik hozzátok. Ebben a kis összeállításban szeretnék segítséget nyújtani az Eucharisztia iránti szeretetetek elmélyítéséhez. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az Oltáriszentséget még inkább megismerjük és megszeressük hogy így készüljünk az Eucharisztikus kongresszusra.

Nagy örömmel köszöntelek benneteket, visszaemlékezve az augusztusi személyes találkozásra, ahova fáradságos otthoni életetekből kiszakadva olyan nagyon sokan eljöttetek. Jó volt látni és hallani az együvé tartozásunkat. Jó volt együtt megköszönni a 25 évet és most már otthonaitokban olvasgathatjátok a Hálaadó Könyvünket.

Szívemben nagy hálával és örömmel köszönöm Nektek a május 20-i szombathelyi találkozón együtt megélt pillanatokat. Külön köszönöm Császár István egyházmegyei kormányzó úr és a szombathelyi édesanyák közreműködését, de azokra is nagy szeretettel gondolok, akik az ország legtávolabbi pontjairól is eljöttek Szombathelyre, erre a szép imádságos napra.

Mindannyiunk nagy örömére szolgál, hogy beköszöntött az az esztendő, amelyben különös hálával kell tekintenünk a Mennyei Atya gondviselő jósága felé. Az idei évben fogjuk ünnepelni közösségünk megalakulásának 25 éves évfordulóját, így e kivételes esztendő kezdetén imádságos lelkülettel készülünk a jubileumi találkozóinkra...

Engedjétek meg, hogy rögtön egy bocsánatkéréssel kezdjem az idei második köszöntőmet. Bizonyára sokan tudják, hogy György püspök atya 2016. augusztus 1-vel áthelyezett Bátaszékre. A költözés és a jelenleg is folyó plébániai felújítások nem tették lehetővé, hogy ezidáig levél formájában is forduljak felétek. Ezúton szeretném megköszönni az augusztusi Édesanyák találkozóját, a közös imádságokat, tanúságtételeket, beszélgetéseket, gyónásokat. Tudom, hogy mindannyian gazdagodtunk, s azt is erősen érzem, hogy közösségeinknek nagy-nagy szüksége van erre az évi két alkalomra, az együtt megélt élményekre, kegyelmekre, egymás örömének, küzdelmének, bánatának megélésére...

Örömömre szolgál, hogy e levél útján újra köszönthetem közösségünk tagjait. Egy szép és tartalmas hódmezővásárhelyi találkozó után vagyunk, amikor is az Úr lehetővé tette számunkra, hogy a közösségünk tanúságot tegyen az imádság és az áldozat nemes szolgálatáról. Megható volt látni azt a szép testvéri együttlétet, amit az imádság, a szentmise és a délutáni szentségimádás kegyelme átjárt, de újra megtapasztalhattuk a közösség erejét és elköteleződését is. Remélem, hogy velem együtt mindannyiótokban elevenen élnek még a találkozón kapott lelki élmények. Köszönöm, hogy vállaltátok az utazással járó fáradtságot és áldozatot! Tudom, hogy sokan hosszú utat tettek meg azért, hogy azon a napon együtt tudjanak lenni közösségünkkel...