Itt hallgatható vissza a műsor:
Drága jó Édesanya társaim! Tisztelt Lelkipásztoraink!
Sajnos az idén a vírusfertőzés miatt elmarad a május 30-ra Kiskunmajsára tervezett országos találkozónk.
Akinek módja lesz, május 28-án, csütörtökön délután fél kettőkor, hallgassa a Kossuth rádión a katolikus félórát, itt egy kicsit együtt lehetünk Krisztián atyával és elimádkozhatjuk együtt a napi imánkat Hámori Kinga szerkesztőnővel, aki régóta Közösségünk tagja. Ha valakinek nem lesz módja a rádiót hallgatni, akkor a rólunk szóló riport csütörtök estétől pár napig megnézhető és hallható lesz a honlapunkon is.
Egyik édesanya társunk küldte el nekem az alábbi írást, ahol Jozo atya az Oltáriszentségről ír. Ezt is megosztom most.
Áldott, szép Pünkösdöt kívánok mindenkinek, készüljünk imádságos lélekkel!
Szeretettel és hálával gondolok mindannyiótokra:
Bartalné Veronka
Jozo atya az Oltáriszentségről:
Az áldozás módja arról vall, milyen nehéz helyzetben van a mai Egyház. Nem az a gond, hogy kézzel vagy nyelvvel vesszük magunkhoz az Oltáriszentséget. Senki sem kételkedik abban, hogy az Oltáriszentségben maga Jézus van. A gond ott van, milyen alázattal fogadjuk Isten testét. Nem hálával, nem tiszta szívvel, és magunkat Isten elé helyezzük. Isten Szent Testét tiszta szívvel, tiszta nyelvvel, tiszta gondolattal fogadhatjuk csak. Ha valaki ellen vétettünk akár gondolattal, szóval, cselekedettel vagy mulasztással, nem vagyunk méltók Isten testét magunkhoz venni. Bűnös lélekkel nem járulhatunk Isten asztalához. Az Oltáriszentséget nem érinthetjük sem kézzel, sem nyelvvel ha bűnben vagyunk. Ilyen állapotban véletlenül sem áldozzunk, mert ez saját ítéletünket szolgálja. Isten megszentségtelenítése lenne, aki nekünk önmagát ételül és italul adta. Mit mondott Jézus? - ...aki eszi az én testemet és issza az én véremet.....- Isten mondja: eszi, issza - nem azt mondja, hogy milyen módon, kézzel vagy nyelvvel. Isten azt mondja: tiszta szívvel, tiszta lélekkel, alázattal, hittel... Vagy csak azért megyünk áldozni, hogy megmutassuk frizuránkat, ruhánkat, külsőnket?
Isten az Eucharisztiában érint bennünket. Rajta keresztül mi is érintjük embertársainkat, felebarátainkat. Rajtunk keresztül Isten érinti településeinket. Ha mi megértenénk a szentmisét, Jézust az Oltáriszentségben, aki született, működött, meghalt értettünk, - meghalnánk a boldogságtól. Jézus az Eucharisztiában tanít bennünket alázatra, kicsinységre, hogy Isten növekedni tudjon bennünk. Az Oltáriszentség az Egyház gyökere, belőle él, a szentmisében Őt ünnepli. A misében, mikor felajánljuk magunkat, szeretteinket, örömünket, bánatunkat, Egyházunkat, - egyesülünk Istennel. Amikor a pap kinyújtott karral az Oltáriszentség felett imádkozik, a mi imáinkkal együtt felajánl bennünket Istennek, aki után annyira vágyódunk.
Rajtunk múlik, hogy az Oltáriszentség vétele után térden állva imádkozva megváltozunk-e, vagy maradunk a régi énünkben. A Megváltó áldozásunkkal életünk jobbá tételét várja tőlünk. Istenem, Te adj hozzá erőt, hogy ezt meg is tudjam tenni. Istent az Oltáriszentségben imádni, magasztalni, dicsérni kell szüntelenül az angyalokkal és a szentekkel együtt. Pio atya mondta, hogy könnyebb lenne életünket átélni Nap nélkül, mint szentmise nélkül. Mi történik ha, a mai ember felfogása szerint, a vasárnapot munkanappá nyilvánítjuk, ha megszegjük Isten erre vonatkozó parancsát...?
Imádkoznunk kell, hogy megszabadítsuk a vasárnapot ettől a nyomástól. Imádkozom azért, hogy a Jóisten adjon nekünk tiszta szívet, egyesítsen bennünket az Eucharisztiában, mert az Oltáriszentség megszentel bennünket, pozitív változást indít el bennünk.
Jézusom, nyújtsd felénk karodat a tabernákulumból, hogy szívünk tiszta legyen és a Te áldásod kísérjen bennünket életünk folyamán. Adj békét a békétleneknek, azoknak is akik, felteszik a kérdést, hogy áldozhatnak-e méltatlanul. Uram, sosem vagyok méltó a Te magasztos Szentségedre.