A jánoshalmi Szent Mónika imaközösség 2006. május 9-én alakult meg Rónaszéki Gábor plébános jóváhagyásával a plébánia Don Bosco termében. Ekkor tizenöt édesanya megfogadta, hogy otthonában minden nap, hétvégén a templomban is, elmondja a közösség napi imáját, havonta egyszer pedig közös imaórára jövünk össze. Úgy gondoljuk, hogy nekünk, édesanyáknak egy pici fényforrássá kell lennünk, ami beragyogja környezetünket szeretettel, odafigyeléssel, gondoskodással. Amikor havonta összejövünk, ezek a pici fények egy nagy fénnyé erősödnek. Reméljük, hogy imáinkon keresztül sok emberhez eljut egy-egy fénysugár, ami hitet ad a hitetlenségben és reményt a reménytelenségben.

Közösségünket sokszor felkérik, hogy imádkozzunk beteg embertársaink gyógyulásáért.  Mi ilyenkor mindig közösen kérjük a Jóisten segítségét.

Részt veszünk az országos és a határon túli közösségi találkozókon. Ezek az alkalmak megerősítenek bennünket, hogy jó úton járunk.

Létezik egy hatalmas, örök és felfoghatatlan erő, ami mindannyiunkat előre visz, ez pedig a Szentlélek.

Találkozóink alkalmával számtalanszor megtapasztaltuk a Szentlélek segítő erejét. Akkor is a Szentlélek irányított bennünket, amikor elhatároztuk, hogy a jánoshalmi imaközösség megrendezi az országos találkozót. Az előző találkozók jó példák voltak előttünk. A váci és a szentkúti összejövetel olyan erővel hatott ránk, hogy biztosak voltunk abban, hogy a szervezést meg tudjuk oldani. Nagyidai Zsolt plébános segítségével szerveztük meg a találkozót.  A sok lelkes és önzetlen segítséget ezúton is szeretnénk megköszönni. A Szentlélek segítő erejét ekkor is megtapasztaltuk.

Az imaközösség tagjai alkalmanként a helyi idősek otthonát is meglátogatják, és közös imával és beszélgetésekkel segítenek az ott élőknek.

2016. május 9-én szentmise keretében megünnepeltük közösségünk 10 éves fennállását. Az ünnepi szentmisén Mons. Menyhárt Sándor plébános köszöntötte az imaközösséget, majd hálát adtunk az eltelt tíz évért és továbbra is kértük a Jóisten áldását.

Hisszük, hogy egyéni és közös imádságaink meghallgatásra találnak, és Isten áldása kíséri életünket.

(Szűcs Sándorné)