Kedves Édesanyák!
„Örüljetek az Úrban szüntelenül! Újra csak azt mondom, örüljetek” (Fil 4,4)
Szent Pál apostolnak a Filippiekhez írt levele mélyen elgondolkodtat és kérdéseket vett fel bennem, hogy egy olyan világban, amelyben élünk a valós örömnek van e még helye? Egyáltalán tudunk-e szívből örülni az Úrban, az Úrnak és egymásnak. Vagy úgy vagyunk, mint az egyik cirkuszban fellépő bohóc, aki másokat megörvendeztet, de önmaga már szívből nem tud örülni.
A történet szerint: „Járták a városokat, mindenütt tömegek nézték és tapsolták, de ő maga boldogtalan, szomorú volt. Egyszer aztán elhatározta, hogy elmegy és segítséget kér egy orvostól. El is ment hozzá.
Elpanaszolta, hogy mindig levert, nincs étvágya, nem tud aludni és semminek nem tud örülni. Az orvos látta, hogy nem testi baja van, hanem lelki, szellemi, azért szórakozást, kikapcsolódást ajánlott neki.
Megkérdezte: ismeri-e a most itt napok óta játszó cirkuszi előadásokat? Jó volna, ha elmenne, ott bizonyára elfelejtené gondját baját.
Igen ismerem, mert én vagyok annak a cirkusznak a bohóca, akinek tömegek örülnek és tapsolnak.”
Szórakozni és szórakoztatni lehet, de hogy az ember szívből örül-e, lelkében van-e béke az nem mindig a látványtól függ.
Szent Pál levelének részlete segít bennünket abban, hogy megértsük a keresztény öröm mélységét és lényegét. Az apostol talán legszemélyesebb hangvételű levele, amit a Filippieknek írt. A levél börtönben íródott, ezért még inkább figyelemre méltó, hogy az örömről tesz tanúságot. A keresztény ember öröme nem egy olcsó ajándék. A keresztény ember öröme az imádságból, a szoros Istenkapcsolatból és a hálából születik meg. Az imádság táplája a hálát Isten iránt, Isten pedig megajándékozó szeretetével eltölti a szívünket örömmel.
Kedves Édesanyák!
Törekednünk kell, arra, hogy az apostol örömét a körülmények, a háborúk és nehézségek ne tudják elrabolni tőlünk. Ismerjük fel, hogy a krisztusi öröm a legsötétebb élethelyeztekben is átsegít minket. Szent Pálnak is erőt adott, hogy ne a börtön nyomorúságát lássa, hanem reménnyel tekintsen az előtte lévő boldogságra.
Csodálatos időszak előtt állunk. Jövő hét végén kezdjük az Adventet, amelyben elcsendesedve készülődünk Urunk születésére. Az Advent kiemelten fontos liturgikus időszak a katolikus közösségek (egyházi és családi) életében. „Isten Fia már kétezer évvel ezelőtt eljött Betlehembe, de az ember lelkébe és közösségébe is eljön (…) ha készségesen befogadják; (…).” (Benedek pápa)
A hívő ember ezért éberen várakozik, hogy Megváltójával találkozhasson. A négy hét lehetőséget ad arra, hogy mélyebben átgondoljuk életünk céljait és értékeit, és így készüljünk Krisztus eljövetelére a szívünkben.
A szentmisék, a családban, közösségben megszervezet adventi imádságos alkalmak nagyon jó lehetőséget adnak arra, hogy megosszuk testvéreinkkel a megtapasztalt örömöket, amelyeket megélünk.
A krisztusi öröm adjon erőt, hogy az előttünk lévő szent időt szívből meg tudjuk élni. Imádságainkban különösen gondoljunk azokra a Testvéreinkre, akiket a háború és szenvedés gyötör. Az Úr adjon számukra erőt és bátorságot, hogy megpróbáltatásaikat Krisztus erejével tudják megélni és hordozni.
A Szentatya e szavakkal figyelmeztet minket: „A keresztény ember örömben éljen, tudva, hogy ennek az örömnek első lépése a béke. Az öröm nem nevetéssel teli élet. Az öröm nem szórakoztat. Mást művel. A keresztény öröm a béke. A béke a gyökerekben rejlik, a szív békéje, amit egyedül csak az Isten adhat meg nekünk” (Ferenc pápa)
Kívánok minden kedves édesanyának áldott adventi készületet.
Szívből kívánom, hogy Isten áldása és kegyelme kísérje közösségeink életét.
Szeretettel: Krisztián atya
Paks, 2023. november
Kedves Édesanya Társaim! Tisztelt Lelkipásztoraink!
Szeretettel köszöntelek Benneteket őszi végi hírlevelünkkel. Egy kis visszatekintéssel kezdem a nyári időszakra:
Miközben nagy izgalommal készültünk az országos találkozónkra, kaptunk egy meghívást Konczné Évától a kiskunmajsai közösségünk vezetőjétől Petőfiszállás-Pálosszentkútra, ahol július 26-án a környékbeli édesanyákkal töltöttünk el egy bensőséges lelkinapot. Közel száz édesanyatársunkkal imádkoztunk együtt és vettünk részt a szentmisén, melyet Krisztián atya mutatott be. Szent Anna és Szent Joachim ünnepéhez kapcsolódóan Évi és férje a nagyszülői hivatás szépségeiről osztották meg saját tapasztalataikat.
Augusztus 26 -án Budapesten a Rózsafüzér Királynéja templomban tartottuk az idei országos találkozónkat, melyre közel 1000 édesanyatársunk érkezett az ország számtalan plébániájáról. A délelőtti rózsafüzér imánkat Egyed Rita domonkos nővér rózsafüzér történetéről és imádkozásáról szóló előadása követte. Szentmisénk főcelebránsa Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök homíliájában elmondott történeteit nagyon a szívünkbe zártuk, mert annyira nekünk, édesanyáknak szóltak. „Meg kell becsülni, ami a miénk, akkor is, ha kicsit hibás, kicsit sérült!... Mindig keressétek miért lehettek büszkék a családotokra és miért tudtok hálát adni. Imádkozzatok a sajátotokért, és ne felejtsétek el: ez az enyém, ezt kaptam ajándékba, ez a missziós területem.”
Imanapunk délutáni részében az életvédelemről szóló előadást és tanúságtételt hallottunk: Puskás Antal pálos tartományfőnök atya a lelki adoptálásról osztotta meg tapasztalatait, majd Hajdani Józsefné a 40 Nap az Életért imaszolgálatot mutatta be saját tanúságtételén keresztül. A két előadás között Simorjay Emese színművésznő édesanyatársunk örvendeztetett meg bennünket Reményik Sándor: Valaki értem imádkozott c. versével.
A találkozóra készült el az Imakilenced Szent Mónika közbenjárásáért imafüzetünk, melynek a nagy része a helyszínen elfogyott, de aki szeretne kérni, jelezze és elküldöm postán.
Örömteli hírt kaptunk Patakról, ahol az augusztusi találkozó utáni napokban egy fiatal édesanyákból álló új közösség alakult.
Augusztus 27 -én a vajdasági édesanyák meghívására a Zenta közelében lévő Bogarasra látogattunk el Krisztián atyával. Nagy József plébános és a környékbeli édesanyák lelkes közössége fogadott bennünket és nagy büszkeséggel mutatták be a Szent Anna tiszteletére 2021-ben felszentelt gyönyörű, új templomukat.
Szeptember 25-29. között egy lengyelországi zarándoklaton voltunk Krisztián atya szervezésében. Több közösségből 57 fővel vettünk részt és kerestünk fel híres zarándokhelyeket. Szentmisében imádkoztunk Czestochowában a Jasna Gora-i Szűzanya kegyoltáránál, Krakkóban az Isteni Irgalmasság bazilika Magyar-Lengyel szentek kápolnájában, Szent II. János Pál pápa szülővárosának templomában, és Zakopanéban a Fatimai Szűzről elnevezett templomban.
November 4 -én a zombai Szent István Király templomban egy új csoport alakuló szentmiséjén vehettünk részt. Molnár Péter plébános kezdeményezésére 52 édesanya csatlakozott a közösségünkhöz. A szentmisét Krisztián atya mutatta be, majd utána a közösség további működésével kapcsolatos megbeszélést tartottunk.
November 18-án részt vettem a Székesfehérváron megrendezett Életvédelmi Konferencián, ahol a megrendítő tanúságtételek meghallgatása mellett, sikerült értékes kapcsolatokat kialakítani több életvédő szervezet képviselőivel.
A jövő évi programjainkról:
2024. május 4-én szombaton Márianosztrára tervezünk egy zarándoklatot a Magyarok Nagyasszonya bazilikába. A zarándoklatról bővebben és az odautazás lehetőségeiről a későbbiekben küldünk tájékoztatást.
2024. augusztus 24-én szombaton lesz az országos találkozónk Budapesten a Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz templomban (Budapest VI. kerület Pethő Sándor tér 2.).
A szentmise főcelebránsa Marton Zsolt váci megyéspüspök atya, az MKPK Családügyi Bizottságának elnöke lesz. A jövő évi találkozónk témája: Sebek és fájdalmak a családban. Tanúságtevőnk Madocsai Bea édesanyatársunk lesz, aki az Emmanuel Közösségben az AVE kurzusok szervezője.
Továbbra is nagyon kérlek Benneteket, hogy akinek megváltozott az e-mail címe, vagy korábban nem volt, de már van e-mailje küldje el a szentmonika2022@gmail.com címre, vagy hívjon a 30/979-0130 telefonon!
Isten áldjon meg Benneteket és családjaitokat!
Imával és szeretettel: Vereckeiné Piroska
Szekszárd, 2023. november