Kedves Édesanyák és Nagymamák!

Örömömre szolgál, hogy e levél útján újra köszönthetem közösségünk tagjait. Egy szép és tartalmas hódmezővásárhelyi találkozó után vagyunk, amikor is az Úr lehetővé tette számunkra, hogy a közösségünk tanúságot tegyen az imádság és az áldozat nemes szolgálatáról. Megható volt látni azt a szép testvéri együttlétet, amit az imádság, a szentmise és a délutáni szentségimádás kegyelme átjárt, de újra megtapasztalhattuk a közösség erejét és elköteleződését is. Remélem, hogy velem együtt mindannyiótokban elevenen élnek még a találkozón kapott lelki élmények. Köszönöm, hogy vállaltátok az utazással járó fáradtságot és áldozatot! Tudom, hogy sokan hosszú utat tettek meg azért, hogy azon a napon együtt tudjanak lenni közösségünkkel.

Kedves Édesanyák! Ez az újabb személyes találkozás megerősített abban, hogy közösségünkre mennyire nagy szükség van az Egyház életében. Nem látványos, de annál hatékonyabb ez a csendes szolgálat, amit Ti édesanyák a családjaitokért és gyermekeitekért vállatok, és mindezt a napi Mónika imádsággal meg is szenteltek. Biztos vagyok benne, hogy a kitartó és rendszeres imádság – akár egyénileg, akár közösségben hangzik el – nagyon sok lelki gyümölcsöt terem családjainknak, egyházunknak és hazánknak. Kérlek Benneteket, hogy imádságotok, áldozatotok ne lankadjon el! Töltsön el Benneteket örömmel, hogy nagy szolgálatot teljesítetek!

Május a Szűzanya hónapja, amelynek lassan végéhez közeledünk. Kívánom és kérem, hogy égi Édesanyánk saját példáját szemetek előtt tartva mélyítse el szívetekben a szolgálatotokhoz szükséges bátorságot!

Nagy örömmel töltött el, hogy a hódmezővásárhelyi találkozón egy édesanya fölvetette a lelki anyaság gondolatát. Biztos vagyok benne, hogy a gyermektelenség keresztjét hordozó testvéreink más gyermekekért érzett felelőssége és az ebből fakadó bármilyen nemes cselekedete különösen kedves az Úr előtt. Ugye milyen jó nekünk is tudni és megtapasztalni azt, amikor bajainkban, szenvedéseinkben mások mellettünk állnak és szeretetükről, imájukról biztosítanak minket?!

Amikor levelem megérkezik Hozzátok már június hónap első napjai lesznek. A Jézus Szívének szentelt hónapban litániával és a felajánló imával forduljunk az Úrhoz. Ahogy május hónapban minden este köszöntöttük Máriát, úgy ne feledkezzünk el Szent Fiáról és az Ő Szent Szívének tiszteletéről sem.

Nagyon várom a nyári országos találkozót, amikor újabb lehetőségünk nyílik arra, hogy közös akarattal és szeretettel forduljunk az Úr felé. Kérlek, imádkozzatok, hogy ez a találkozó is gyümölcsöző lehessen! Külön hívom és várom a fiatal édesanyákat is, hogy a közös ima és tanúságtétel őket is megerősítse és bátorítsa szolgálatukban.

Kürtösi Krisztián atya

Kelt: Döbrököz, 2016. május 24.

Drága Jó Édesanya Társaim! Tisztelt Lelkipásztoraink!

Nagy szeretettel köszöntelek benneteket és szeretnék beszámolni az elmúlt hónapok eseményeiről. Újra és újra átélhetjük az örömöket, amit valamikor Mária és Erzsébet megélt találkozásuk alkalmával. Érezzük is a vágyat bennetek, mert olyan nagy gondot fordítotok arra, hogy a környéketeken lévő édesanya társaitokkal együtt lehessetek és közös Szentmisékkel, imával ünnepelhessetek.

Ezt éltük át február 9-én, Kecskeméten, ahova elmentünk mi is Krisztián atyával a jubilálásuk ünneplésére. Szekszárdon kiderült, hogy már ötödik éve hoznak össze a közelben lévő Mónikás csoportok kis találkozásokat. Most még ünnepélyesebb volt, mert átmehettünk a Szent kapun az Irgalmasság évében, aminek jogát Püspök úr engedélyezte városuknak. Délután érdekes, vetítéssel összekapcsolt előadást hallhattunk Lisieux-i Szent Teréz szüleiről, akiket boldoggá avattak. Milyennek kell lenni egy családnak, hogy onnan szentek legyenek gyermekeik.

Átélve a Húsvéti ünnepek reményteli örömeit máris eljött Hódmezővásárhelyen a találkozás időpontja. Nagyon éreztük Isten áldását, s talán nem volt véletlen, hogy a Szent István templomban voltunk Boldog Gizella napján! Köszönöm, hogy fáradságot nem ismerve sok csoport már pénteken megérkezett, és még vasárnapra is ott maradt. Jakab Zoltán plébános atya szeretettel fogadott bennünket és bemutatta az ősi jezsuita templomot. A rendház most már a domonkos nővérek otthona. Májusban köszöntöttük rózsafüzérrel a Szűzanyát, felajánlottuk a távollevőkért, betegekért, gyermekáldást kérőkért, a sok békétlenségben élő családokért, diákjainkért és halottainkért is. Egész nap lehetett gyónni és nagyon sokan igénybe is vették, miközben gyűjtögették a kosárkába a könyörgéseket, hálaadásokat. Nagy megtiszteltetés, ha Bíró László püspök úr eljön közénk, hogy bemutassa a hálaadó Szentmisénket. Szép cikkben foglalta össze Rózsásné Andrea a homíliát a Keresztény Életben. Sok szép történetben mutatta meg, hogy nincs hiába való ima. Legyünk örömben, mert a Jóisten értékeli a mi erőfeszítéseinket, gyermekeink lelkéért való összefogásunkat. Az édesanyák egész életüket odaajándékozzák családjuknak. A rózsafüzér társulatok után a mi közösségünk a legnagyobb és legerősebb az országunkban. Örült Krisztián atya megválasztásának és biztatta, hogy tartson szoros kapcsolatot az imádkozó édesanyákkal. Agapé után olyan csodát élhettünk át Szabó Feri és Enikő családjának zenés-énekes előadása alatt, amit nem fogunk elfelejteni. Hihetetlennek tűnt a 9 gyermeket vállaló család végtelen szeretetet és vidámságot sugárzó nagyon magas szintű, sokoldalú zenei produkciója, amiből már mi sem maradhattunk ki, mert a szűnni nem akaró taps után velük énekeltünk, dicsőítve Isten végtelen gondoskodását. Köszönjük szépen!! Nagy figyelemmel hallgattuk Majoros Armella domonkos nővér előadását rendjük megpróbáltatásairól és újbóli kezdésükről, feladataikról. Ezután Róna Gábor atya utódja, Kürtösi Krisztián atya lépett közénk, és köszönte meg imáinkat. Az édesanyák hozzászólásait hallgatva közölte, hogy a legfontosabb a jelmondatunk, mely szerint „Szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni” (Lk.21,36). Többen javasolják, hogy változtassunk imalapunkon, de nem kell azt bántani, amit Gábor atya megáldott. Az utolsó nyitott könyörgésnél úgyis elmondhatjuk Istennek mindazt, amit még szeretnénk. A Szentmisében éppen meg is tettük, mert a házastársi könyörgésekkel együtt mondtuk el napi imánkat. Hallhattuk a délvidéki édesanyáktól, akiket a 3 órás határon vesztegelés sem tántorított el jövetelüktől, hogy már annyira megerősödtek a határon túli csoportok, hogy hűségüket értékelve kérésükre Pénzes János püspök úr nekik is kinevezett lelki vezetőt Gutasi Ákos horgosi plébános személyében. A Szentségimádásban odatettük még egyszer az Úrjézus elé anyai gondjainkat, és áldással indultunk otthonainkba.

Mire levelünket megkapjátok, mi már a lengyelországi zarándoklaton vagyunk, melyről legközelebb beszámolunk. Imádkozzatok utunkért, mi is azt tesszük az otthon maradottakért.

Ne feledjétek, hogy június 18-án délután 5 órára nagy szeretettel várunk benneteket Kalocsára a Jézus Szíve templomba (Szent István u. 24.), hogy Szentmisében emlékezzünk meg az egy éve meghalt Róna Gábor atyánkról, akinek közbenjárását kéri Kürtösi Krisztián atya.

Tudnotok kell még, hogy július 2-án fogjuk meglátogatni Beregszászon és Ungváron a kárpátaljai csoportokat és bátorítjuk őket nevetekben is nehéz helyzetükben.

Ez évi országos találkozónk pedig augusztus 27-én, Szent Mónika napján lesz Budapesten a Fatimai Szűzanyának ajánlott Szent István plébánia templomban (XXIII. kerület, Szent László u. 39.). Reggel 9 órára gyertek, parkolóhely van. Nagyon szép új kerek templom, ahol az örvendetes rózsafűzért imádkozva köszöntjük égi Édesanyánkat. Király Attila atya házigazdánk szól hozzánk, és a 11 órai Szentmisét új püspökünk, Snell György fogja bemutatni. Az agapé után egy vidám szabadtéri műsorral kedveskednek házigazdáink, majd a Tanúságtételek után szokás szerint Krisztián atya Szentségimádással fejezi be 16 órakor összejövetelünket.

Szeretettel búcsúzom! Isten áldja meg családjainkat!

Bartalné Veronka

Kelt: Kalocsa, 2016. május 27.