Mi Nagykanizsa egyik városrészében élünk, a kiskanizsai Sarlós Boldogasszony Plébánia hívei vagyunk. 2013 őszén imacsoport alakult a plébániánkon Páhy János atya indíttatására, ami többünknek igénye volt. Nem vagyunk zárt közösség. Bárkit bármikor befogadunk. Akkor 14 taggal indultunk. Közben csatlakoztak hozzánk, meg elmaradtak... Jelenleg a régiek közül 7 nő (6 nyugdíjas nagymama) és 2 férfi van, s 8 nő és 1 férfi  közben csatlakoztak (ők is már 1-2 éve velünk imádkoznak). Általában tizenöten jövünk össze alkalmanként imádkozni gyermekeinkért, unokáinkért, hordozzuk egymás családjainak betegeit, gondjait. 1 órát beszéltünk meg kezdetekkor, de mindig tovább vagyunk: másfél óra a jellemző.

Elmondjuk a Szent Mónika imát, litániáját, imádkozunk papjainkért, énekelünk, aktuális kérések könyörgések...
Van egy rövid elmélkedés valamilyen témában pl.: irgalmasság cselekedeteiben hogyan léphetünk előbbre, mit értsünk alatta.

Készítettünk egy imafüzetet, melybe összegyűjtöttünk imákat a gyerekekért, szülőkért, nagyszülőkért.

Aktívan bekapcsolódunk az egyházközség életébe: keresztutat végzünk nagyböjtben, szentségimádási órát tartunk a plébánia fogadott napján és Szent Család vasárnapján is az esti szentmise előtt.
Mindannyian érezzük, hogy összetartozunk. Ha valamelyikünknek gondja van szól, és hordozzuk imáinkban az éppen szükségben szenvedő családtagot vagy ügyét.

(Török Györgyné Juci)